Azt már tudjuk, miért buknak el nemzetek, de mitől sikeresek?
A közgazdasági Nobel-díj és a nyugati felsőbbrendűség esete Délkelet-Ázsiával.
A gazdasági liberalismus megfeledkezett arról, hogy a gazdasági automatismus működését az államhatalomnak oly keretek között kell tartania, melyek a társadalmi lét egyéb életcéljaival összhangban vannak.
„A liberalis gazdasági politika túlságosan annak a gondolatnak a hatása alatt állott, hogy a gazdasági mechanismus automatikusan a közre nézve legelőnyösebben alakítja a közgazdaság lefolyását. E gondolat varázserejétől mintegy elbűvölve nem vette észre hogy ez automatismus eszközeit képező jogviszonyok magának az automatismusnak megzavarása nélkül is alakíthatók és hogy azok a kiindulási pontok, amelyek, mint a vagyonmegoszlás, a közgazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiség és a vállalatok belső ügyvitele a gazdasági mechanismus megzavarása nélkül bizonyos határokig befolyásolhatók. Korának hatása alatt a gazdasági liberalismus továbbá elhanyagolta azt, hogy a gazdasági életnek nincsen meg az az öncélúsága, mely az élet magasabb tartalmi köreit jellemzi és így a gazdasági előny csak a közületi lét magasabb céljaival összeütközésbe nem kerülve ismerhető el jogosultnak. Igy a gazdasági liberalismus megfeledkezett arról, hogy a gazdasági automatismus működését az államhatalomnak oly keretek között kell tartania, melyek a társadalmi lét egyéb életcéljaival összhangban vannak.”
Forrás: Heller Farkas (1935): A gazdasági liberalismus elmélete és bírálata. In: Ünnepi dolgozatok. Navratil Ákos születésének 60-ik és egyetemi tanári kinevezésének 30-ig évfordulója alkalmából. Budapest: Gergely R. Könyvkereskedésének Kiadása. 176-177. o.